Mit találtam benned

már-már késő esti harmónia oson be szobámba
azokkal a pici lábakkal
megfeledkezve magamról merülök az éjszakába
számítógépzúgás és hungária körúti kipufogórecsegés
szállja meg az atmoszférát
előttem a képed
értem, hogy mindennek össze kell függnie
csak nem tudom, hogyan.
original02@ és a levél, ami nem fog megérkezni hozzád,
mert meg sem íródott,
minek, annyi ment már.
ha minden körforgás, akkor megszakítom
egy hangos jajj-szóval vagy egy durcás felkiáltójellel.
próbálok ébren maradni és gondolni a parti fényekre
meg arra a minimál vázában lebegő réghalott rózsára,
ami buda felé billegett velünk együtt.
alattunk már a szaxofonos préselt dallamot a bárban
felettünk meg az isten húzta be a zsalugátereket.
a dunán ülve gondoltam először igazán, hogy jó veled
azok a mindigpillanatok, amikor kortyolsz a teából
vagy elnézel messze semmit keresve
és a vállaidon feszengő hajszálak
meg azok a pár másodpercek,
amikor talán ugyanarra gondolunk.
füzetből tépek lapot, arra írok
nagy betűkkel
és dőlten, mint a régen élt írástudók
hátha nekem is sikerül megértetnem magam
valakivel
most a pennát billentyűre cseréltem
és asztalilámpafénynél pötyögök sorokat
ide a képernyőd elé, hogy csak te látsd.
legszívesebben pont nélkül írnék, szabadon.
könyvek előttem és a többi human things
bennem meg az emotional problems
és egyéb kicsi idegen.
tejföl csöpög az ég pereméről, zsírzsegény
1,5 % -os, egyészséges.
a szél, ami előbb volt, mint te vagy én, megveszekedetten
fújja a ház falát és koptatja a flasztert.
kicsit beteg is vagy,
őszi hideget szipogsz
és az aspirine C -vel szemezel már napok óta.
barack tea, nálam, most?
sok citrommal és azzal a beígért somlóival?
nem nagymamás, hozatott, de megteszi.
csak ne kelljen egyedül megennem.
miért jönnél, a somlóiért vagy miattam?
éjjel érsz haza talán.
a holdat eltakarja majd az a bumszli felhő,
de valaki szórt kenyérmorzsát az útra, hogy
hazatalálj.
aztán levetkőzöl és ágyba bújsz
a gondolataiddal, majd várod, hogy
az ügyeletes álom megtaláljon.
az amelyik kürtöskalács illatú
és kis szalag van körülötte.
reggelre lehull a szalag,
eltűnik a kalács illat
és a gondolataid újra nekivágnak.
addigra már tudni fogom, hogy már csak
alig egy kevés
és láthatlak ugyanolyan vidáman, mint hétfőn,
amikor kevéske feszengésből indulva
megtaláltam a lényget, majd a feszengés el is tűnt
és mondtad, hogy furcsa ilyen őszintének lenni.
annak a sok ciginek is oka volt.
a pumpáló apró főnök a mellkasomban
meg az vicces melegség az artériákban, hogy ha tél lenne sem fáznék.
izgulni talán nem izgultam,
túl hülye lettem volna ahhoz.
volt egy kis tenyér izzadás, szolid nedvesen
és bámultalak volna reggelig olyan bambán, amennyire csak tudtalak volna.
Azt hiszem te vagy nekem a puppy love. ( nem a gyerekkori )
:)
: )
: )
mennyire lehet széles a mosolyom ha velem vagy?
tudod, hiányzik valami.
danone actimelt szürcsölök és arra gondolok, hogy
a bifidusz eszenziszem helyre áll-e ettől az alig két decitől?
eper íz a számban.
a parfüm kezd párologni a nyakamról
sálba temetett illat vár holnap reggel.
sajátomat elcserélném a tiédre, megoldható?
kis üvegcse, benne az illat
illik hozzád
kutatom az eszenciád
és tudod mit találtam?
végtelent.-
endless-nesz - egy halk szótag és miegyéb -
a falra írt sorok közt megbújt könnyek -
a levegőbe prüszkölt szavak -
kérdésekre válaszolt kérdések -
egy elhasznált szó -
tested ívei -
zugló és keszi közti távolság,
amire rájöttem, hogy csak pár lépés ha miattad mennék -
a naprendszer törvényei -
az idő, ami nincs is -
és a tér, amiben egyszerre létezünk, te meg én.
Tudom, hogy a dolgok összefüggnek,
csak nem tudom, hogyan.

jóéjt neked
törökméz és hamupille