Mellettem a rózsád.
Vigyázok rá.
Óvni kell a huzattól.
Az a soha nem volt este
tegnap vagy már az isten se tudja mikor
amikor eltűntek a gondolatok, amikről meséltem
és megtalált a perspektíva.
Az univerzum összes titkáért
sem cserélném el azt a pár órát.
Hazafelé sétálva még csak hideg sem volt
a park üres volt és szélcsendes,
a Torontál utca sarkán - ahol már jártam ezelőtt -
gondoltam rád utoljára úgy, mint az a szerelmes hapsi,
aki sms-t írt, hogy jóéjt kívánjon.
Ébredés után, mint piros kis masni
díszíti a reggelt majd ez az álom.