Még mindig a kanapén ülök. Egészen idáig a kertet néztem meg a fákat. Mozognak a szélben.
Mindenki csinál valamit. Azt hiszik attól jobb lesz. Kötelességnek érzik. Pénzt keresni meg egész nap csak rohanni. Nincs értelme. F. sikeres bankár volt, olyan luxus yacht-tal meg mindennel, tigris mintás bikinibe bújt nagymellű ostoba nőkkel dugott és volt platina bankkártyája meg a legjobb helyekre vip belépője. Aztán egyik nap elment dolgozni és az első sarkon elütötte egy taxis. A teste majdnem kettévált, a hitelkártyái meg szétszóródtak az úton. Az ilyen megesik. Még a pénzes bankárokkal is. F. azt hitte, hogy majd 40 éves korára leállhat a munkával és leköltözhet délre valami nagy kőházba a tenger mellé, az most úgyis menő. Hát a munkával leállt az biztos 31 évesen és kőház helyett egy kurva nagy márványkoporsóban fekszik. A temetésén vagy százan voltak. Sokan sírtak és álgyászoltak. A száz emberből 90 munkatársa volt és barátja, akikkel mindig együtt ebédelt valamelyik drága étteremben és a Földközi-tengerre járt hajókázni. Annyira ismerték , mint én. Tudtam, hogy hol dolgozik, mennyit keres kinél szabatja a ruháit mit eszik. Ez egy ember. Ez volt F. , étterem nevek, divatmárkák pénzösszegek adószám stb stb. Azt hitte, hogy ha valami nagy dolgot csinál, majd megéri. Én például szeretek a kanapén ülni és nézni valamit. Mondjuk nincs is yacht-om meg platina hitelkártyám. De van egy kanapém. Mondjuk nem is Perobell vagy Eric Jorgensen. Csak egy szimpla két párnás kanapé, amit ha kihúzok ágy lesz belőle. És ha ezen ülök akkor minden nyugodt. Nem kell semmit csinálnom csak ülni és nézni valamit. Ennek szerintem van értelme. Bár igazából szeretnék egy jobb kanapét, nem is, inkább ágyat, olyan alacsonyat, mint a japánoknál. Az az alacsony asztal nem kell hozzá és a földön sem akarok ülni párnákon, elég csak az ágy. Az ágyhoz pedig jobb kilátást is szeretnék. Nem csak a szomszéd falat és azt a minimális kertrészletet, amit eddig, hanem egy nagy kertre néző ablakot előtte az alacsony ággyal. Valahol olvastam, hogy egy fickó mindenről listát írt, mit szeret, mit nem. Én is írok, hátha úgy egyszerűbb az élet.
Lista arról, amit szeretek : filmek, filmek főcíme, lassú szél, szép női lábujjak, fa, távirányító - nyomkodó - , Kinder Schoko-Bons, könyvek, szakáll birizgálás, levenni a szemüveget, semmit sem csinálni, sok mindent csinálni, rendszerezni dolgokat, pakolni, fölfújni a számat és úgy maradni.
Lista arró, amit kihagytam : autót vezetni, olvasni, gondolkodni sok mindenen, tudni, hogy nem fogok sok mindenre választ kapni, kérdezni, ajándékok, színház, képeslapok, fényképek, eső utáni illat , ha valakinek van önkontrollja, leírni, hogy : és természetesen még rengeteg dolog.
Lista arról, amit nem szeretek : biciklisták, ha a fogam közé megy valami, ha a zsinórok vagy kábelek összegabajodnak, a kanapémon lévő lepedőt, az internetet, az olyan dolgokat, amiket nem értek, de nagyon akarom érteni, a feszültséget, ha zsíros lesz a bőröm, ha ráng a szemem vagy valamelyik izmom, sima vizet, ásvány vizet, meleget, a szürke felhőket, sok esőt amikor jó idő lenne, ha veszek valamit, amit szeretnék, de tudom, hogy alig marad pénzem, lábszagot, egyenleteket, olyan embereket, akik nem tudnak maguknak parancsolni, logikátlanságot, az emberek többségét
Lista arról, amit szeretnék : egy alacsony ágyat, ha mindenki tudna józanul gondolkodni, midnenki befejezné az álmosolygást, egymás háta mögötti szervezkedést, ha mindenki tisztában lenne azzal milyen is valójában és mit vár el másoktól és, hogy azok mit várnak el tőle, sokat aludni, megfelelni magamnak, diplomát, hogy az emberek ne nyavajogjanak és ne várják, hogy majd minden magától megoldódik, hanem tegyenek is azért, tiszteljék más igyekezetét, ne játszanak mások bizalmával
Pedig nem is szeretem igazán az embereket, mégis a legtöbb listában szerepelnek. Az emberek megérdemlik, ami történik velük. Mindenki. Mindenkinek meg akarnak felelni. Szépen építgetik a látszatot, ami kurvára hamis. Képmutatás. Álbarátok álkacaja. Az emberek nem írnak listákat. Pedig könnyebb lenne. Talán. F. sem írt listát csak gyűjtötte a pénzét . Pedig még kanapéja is volt, jó drága, Valentini. Még kilátása is volt. Az egész város. Nem ezekeben volt a hiba.
Most egy székben ülök. A sarki lámpát nézem és fúj a szél. Jó lenne ha mindenki őszinte lenne és végre elmondana mindent, amit akar. Legalább egyszer. Most.