Networld

Egy érdekes dolgot mond Réz András. Ha feltesszük magunknak a kérdést,hogy ki is vagyok valójában, elég nehéz eldönteni. A válasz nem okozott volna gondot úgy 30 évvel ezelőtt, de ma , amikor a globálhálón szörfölünk nem létező deszkánkon, annyi emberré , személyiséggé válhatunk ,amennyivé csak akarunk. Lehet száz ímél címünk akár és lehet ezer nickname-ünk, és tartozhat hozzá millió személyiség, msn-en lehet egyszerre 6 hotmail címünk, mindhez külön tartozhat válogatott partnerlista, hogy a barátnőnk nehogy megtudja, kivel is csaljuk épp a cybervilágban.

Minden egyes nevünkhöz más és más sajátosságokat kreálhatunk más tulajdonságokkal más testi adottságokkal, szellemi intenzitással. Lehetünk egyszerre - akár ugyanabban a percben -kimértek és választékosak, beszélhetünk barokkos körmondatokban, a másik pillanatban pedig hevesen bazmegezhetünk és lehetünk olyan alpáriak, amilyenek csak akarunk. Létrehozott kiber-énjeinkben elbújhatunk, magunkra maradhatunk, magányosak lehetünk, zavartalanul ügyeskedhetünk, céltalanul lóghatunk a hálón, de, ami a legfontosabb, mindig onlie. Állandóan a mátrixban létezünk, kapcsolatban állunk mindenkivel, csak egy klikk és bárkivel beszélhetünk bármit láthatunk bárhova eljuthatunk. Nem létezik elérhetetlen. Kialakított énjeink bármikor rendelkezésre állnak és minden tevékenységünket ott folytathatjuk, ahol utoljára abba hagytuk. Megszűnt a magánszféra és eltitkolni bármit is baromi nehéz. Már blogolunk, képtárat szerkesztünk, tv-t nézünk, maszturbálunk, levelezünk a képernyő előtt, azelőtt a képernyő előtt, ami már szinte érzékszervünkké vált, a szemünk lett a retinánk. És itt hétfőről keddre megszállottá válunk, idegesen fészkelődünk, ha nem tudjuk időben megnézni méljeinket, agyunk kattog az oldalak közt és keressük a reklámokat, a pop-up-okat, és amikor leülünk a számítógép elé megkönnyebülünk és jóleső mozdulattal csatlakozunk a hálóra.

Ma már nem telik el úgy nap, hogy ne böngésznénk legalább egy fél órára valamit, ne beszélnénk egy haverunkkal msn-en, ne küldenénk sms-t valamelyik fizetős oldalra különböző letöltendő cuccokért. Hát igen, ez történik velünk, hogy ez mennyire rossz azt mindenki eldönti, mértéket még mindig lehet tartani, csak ugye itt van ez a sok kép meg rengeteg információ.

Senki sem lehet teljesen önmaga, olyan sok felől kapunk olyan sok mindent, hogy egy élet nem elég ahhoz,hogy rendesen összegyúrjuk, próbáljunk meg pusztán lélegezni és járni, mint minden normális ember, és szelektáljunk mindig.

Aki amúgy többet szeretne tudni a 21.századi kibervilágról, a cyberpunkról, a mátrixról, a technika fejlődéséről és hatásáról mindennapjainkban, az olvasson elemzéseket , kritikákat, tanulmányokat Kömlődi Feri bácsitól.

jóéjt és csókok